Június 9-én és 10-én Dunakeszi repülőtere adott otthont a V4 Air Show-nak, amelynek keretében neves hazai és külföldi résztvevők tartottak látványos bemutatókat, illetve biztosítottak sétarepülési lehetőséget az érdeklődőknek.
“Légi bemutatókban és veterán repülőgépekben gazdag volt a V4 Air Show Dunakeszin” bővebben
Május 1-én egy év szünet után újra megrendezték a Nagy Futam keretében megszokott légi parádét a fővárosi Duna-szakasz fölött. A korábbi évekhez hasonlóan idén is ellátogattak hazánkba a Flying Bulls Team különböző gépei és formációi, de mellettük jutott hely a műsorban Besenyei Péter és Illés Tamás műrepülő bemutatójának, a Goldtimer Alapítvány veterán gépeinek, Imreh Lajos pirotechnikával gazdagított Mi-2 helikopter-bemutatójának és a nagygépes áthúzás sem maradt el, ezúttal a Wizz Air az egyik vadonatúj Airbus A321-es gépét hozta el a főváros szívébe.
Április 22-én harmadik alkalommal került megrendezésre a szezonnyitó Dunai Hajós Kirajzás a Magyar Hajózási Országos Szövetség és a Személyhajósok Szövetsége szervezésében Budapesten.
A rendezvény egyúttal tisztelgés volt a 170 éves Magyar Honvédség, azon belül a Honvéd Folyami Hadihajózás, valamint az 50 éves középiskolai szintű állami hajós képzés, a 15 éves Zoltán Alapítvány és a 10 éves Hajós Akadémia előtt.
A hajók fedélzetén hátrányos helyzetű gyermekek, illetve az interneten előre regisztrált utasok vettek részt a felvonuláson. A menetben a városnéző és menetrend szerinti járatokról ismert hajók közt olyan különlegességek is feltűntek, mint az Európa, a lapátkerekes Gróf Széchenyi, a Rákóczi, a Hunnia iskolahajó, vagy éppen a Jégtörő I. A felvonulás élén hadihajók kísérték a fecskendőiből vízfüggönyt árasztó Szent Flórián tűzoltóhajót.
Vári Gyula, a közismert műrepülő bajnok vadászpilóta, aki az utóbbi években Jak-52-es repülőgépével kápráztatja el a közönségét országszerte különböző repülőnapokon, felhívással fordult a nyilvánossághoz egy nemes kezdeményezéssel, amely egyúttal egy hazai repüléstörténeti jelentőségű gép újjászületését is magában hordozza, ezért örömmel adok róla hírt az oldalon.
“Kedves repülést szerető Barátaim, a segítségeteket kérem!
Nem is olyan régen, egy élménybeszámolós estén, megkért egy nagyon fiatal fiú, hogy mondjam már meg, hogyan tudtam én repülővel repülni, pilóta lenni, hogyan tudták a szüleim kifizetni azt a rengeteg pénzt, ami ehhez kellett. Kérdezte ezt azért, mert ő is nagyon szeretne egyszer repülni és talán valamikor pilóta lenni, de sajnos a körülményei még egy otthoni számítógépes repülést sem tettek lehetővé számára.
A PZL-104 Wilgák magyarországi története 1970-ben kezdődött, amikor a Rendőrség elsőként szerzett be két példányt a típusból. Az R-06 és R-07 jelzést viselő gépek közül az előbbi egy szűk évtized szolgálat után a Szolnoki Repülőmúzeum lakója lett az ezredfordulóig, ahonnan máig tisztázatlan körülmények közt kidobták, majd egy rövid budaörsi tartózkodást követően Budapesten az Árkád Üzletház egyik üzletében tűnt fel, ahol 2003-ban látták utoljára. További sorsa nem ismert. Társa, az R-07 mostanáig többé-kevésbé sikeresen átvészelte az idők viharait és jelenleg a típus egyetlen üzemképes állapotban lévő példányaként állomásozik Budaörsön HA-SEF lajstromjel alatt.
Mintha ma lett volna, pedig lassan már egy évtized is eltelt azóta, hogy 2009. január 8-án egy ingyenes honlapszerkesztő segítségével megszületett az itt látható Lesz-e jövőjük? – kiöregedett kedvenc járműveink weboldal (2013-ban felváltotta saját tárhelyen a jelenlegi oldal, a régit ma már nem frissítem). Minden évforduló jó alkalom a visszatekintésre, az értékelésre és a továbbvezető út mérföldköveinek kijelölésére, ezért most megragadom a lehetőséget arra, hogy megosszam az olvasóimmal az egyik nagy álmomat, amelynek az elérése rengeteg időt és energiát vett igénybe részemről az elmúlt kilenc évben, de a beteljesülése a mai napig várat magára.
Egy évvel ezelőtt, a nyolcéves születésnapon ebben a bejegyzésben arról írtam, hogy miért hoztam létre annak idején a weboldalt, milyen élményekből táplálkozva döntöttem úgy, hogy összeállítok egy olyan felületet, ahol szebb napokat látott járművekre, járműtípusokra hívom fel a figyelmet, remélve, hogy hozzá tudok járulni az enyészettől való megmentésükhöz, az utókor számára való megőrzésükhöz. Azóta annyi változás történt, hogy 2017 nyarán saját domain névre költöztettem a weboldalt.
“9 éves a Lesz-e jövőjük? – kiöregedett kedvenc járműveink weboldal” bővebben
Aki olvasta egy éve a 2016-os évzáró kérdéseimet tartalmazó bejegyzést, tudhatja, hogy van jó néhány olyan sokunkat érdeklő kérdés a magyar repülés világában, amelyek hosszú évek óta válaszokra várnak. Most, hogy lassan elbúcsúzunk 2017-től és vele egy újabb repülőszezontól, érdemes röviden visszatekinteni, hogy hol tartunk, hová jutottunk ebben az évben, illetve születtek-e esetleg válaszok bizonyos kérdésekre.
Ami Budaörsöt illeti, ebben az évben ünnepeltük a reptér megnyitásának 80. évfordulóját. Noha az apropó adott volt, a régóta hiányolt, légi bemutatókban bővelkedő Budaörsi Repülőnap hagyománya idén sem született újjá, sőt, idén még a Goldtimer Alapítvány évek óta megszokott nyílt napja is elmaradt.
“Remek pillanatok, régi-új kihívások – ilyennek láttam 2017-et” bővebben
70 éves lett idén az An-2, a világ legnagyobb egymotoros repülőgépe, amely az elmúlt évtizedek során szinte semmit sem veszített népszerűségéből, köszönhetően sokoldalú alkalmazhatóságának, strapabíróságának, jól kezelhetőségének. Tekintettel arra, hogy a mai napig nem találták föl azt a típust, amely az An-2-est minden szempontból fel tudná váltani, Oroszországban és Ukrajnában azon dolgoznak, hogy a gép egyetlen gyenge pontját, a sok üzemanyagot fogyasztó motort sikerüljön korszerűbbre cserélni és ezzel a típus élettartamát, annak összes előnyével együtt meghosszabbítani.
A szatymazi mezőgazdasági kötelék ma is szép példa a típus hazai alkalmazására
Fotó: Sármási Zoltán
Napjainkban talán már csak kevesen emlékeznek az Old Boy hajóra, amely a kilencvenes években többnyire az Erzsébet-híd közelében volt kikötve, majd egyszer csak eltűnt a budapesti hajós életből. Nemrég a Római-partról átnézve a Dunayacht Kft. újpesti telepére (oda, ahol a felújítása előtt a két egykori csavargőzös, a Vén Duna ex Gulács és a Boss is állomásozott) mintha felfedezni véltem volna az Old Boy körvonalait. Utánanéztem a Hajóregiszterben és kiderült, hogy egy közel 100 éves hajóról van szó, amelynek a története legalább olyan különleges, mint a két másik említett hajóé.
“Egy békésen szendergő egykori csavargőzös Újpesten: az Old Boy” bővebben
