Gőzhajók

Ezen az oldalon egy hazánkban napjainkban üzemben nem látható járműtípust ismertetek. A gőzhajók egykor rendszeresen láthatóak voltak a Dunán, de a Petőfi gőzös selejtezése és sikertelen felújítási kísérlete óta nincs működő gőzhajó Magyarországon. Szerencsére több példány fennmaradt, de egyik sem üzemképes. A meglévő gőzhajók a következők:

Szőke Tisza:

1917-ben készült Újpesten, névadója IV. Károly, az utolsó magyar király volt. Társaihoz hasonlóan itt is megfigyelhető a névadási szokások változása: 1919-től Sas, 1930-tól Szent Imre nevet viselt. A háború idején Ausztriába vitték. 1950-től Felszabadulás néven közlekedett, 1958-tól turistahajóként 1976-os leállításáig. Ettől kezdve állóhajó Budapesten, majd 1978-tól Szegeden Szőke Tisza néven a Szegedi Fürdő és Hőforrás Vállalat tulajdonában található. Egy évvel később diszkóhajóként nyílt meg és volt kikötve a Belvárosi Híd mellett egészen 2000-ig, amikor megkezdődött jelenleg is tartó kálváriája. Kiskoromban én is sokszor néztem ezt a szép hajót a szegedi Tisza-parton. Sajnos az ezredfordulóra fenéklemeze teljesen tönkrement, így többé nem lehetett vontatni, ott maradt a Tápéi öbölben. Mivel ettől kezdve állóhajóként sem üzemelhetett, a város jelképes áron megszabadult a hajótól. Azóta időről időre felröppentek hírek tulajdonosváltásokról, felújítási tervekről, egy időben azt állították, hogy nem elég magas a vízszint a felújításhoz szükséges kiemeléshez, de a 2006-os rekord árvíz idején sem volt senki, aki kiemelje. Mindezek következtében az utolsó magyar kétkéményes gőzhajó teste több, mint egy évtizedes pusztulás után 2012. február 26-án a jég miatt megrepedt, és az alsó szinteket elöntötte a víz. Elkezdődött a hajó végső agóniája. Mivel az aktuális tulajdonos céget felszámolták, megint új gazdája lett a hajónak. A terv most már csak az maradt, hogy az értékes elemeket kiemelik a hajóból megőrzésre, a többi részét elbontják. 2012 őszén hozzákezdtek a hajó bontásához a fából készült elemek illetve a kémények eltávolításával. Rövidesen leállították a munkálatokat, a félig szétszerelt hajótest az értékes gőzgéppel és kormányszerkezettel együtt ott maradt a vízben félig elsüllyedve. 2013 novemberében elérkezett az utolsó felvonás a Szőke Tisza életében. A 96 éves gőzhajót a gőzgép és a többi megőrzésre szánt alkatrész kiemelése mellett lángvágóval darabolni kezdték. Ezt sem fejezték be, így a hajótest a gőzgéppel együtt még hat évet töltött elsüllyedve a Tápéi öbölben egészen 2019 októberéig. A félig elsüllyedt hajótestből ekkor kiszivattyúzták a vizet és a felszínre emelték, így mozgathatóvá vált és a kikötő sarkába vontatták. 2020. január 23-26. között a hajó maradványait speciális ballonok segítségével kihúzták a partra, majd bakokra állították. A további sorsa a kitakarítását követően az állapotától függően fog eldőlni.

Fotók: Sármási Zoltán (2020. február 13.)

A legfrissebb információk a Szőke Tisza gőzhajóval kapcsolatos történésekről itt olvashatók!

PETÍCIÓ A SZŐKE TISZA MARADVÁNYAINAK MEGMENTÉSÉÉRT

2010. március 5-én így nézett ki a Szőke Tisza (akár egy szellemhajó)

 Az alábbi felvételeket 2012. április 1-én készítettem az elsüllyedt hajóról:

2013 júliusában már csak a félig elbontott hajótest látható:

 Fotók: Sármási Zoltán

Az alábbi képeken, melyeket Illés Tibor készített, részletesen is megtekinthető a pusztulásában is gyönyörű kétkéményes gőzös:

 

 

 Fotók: Illés Tibor, ITB Panoráma Fotó Szeged

FK-312:

„A Balatonon közlekedő első, kezdetben a tó nevét viselő, valamivel több mint 30 méter hosszú és közel öt méter széles csavargőzös 1872-ben a Zala-Somogyi Gőzhajó Társulat megrendelésére készült az újpesti hajógyárban. A legföljebb félszáz utas szállítására alkalmas, 100 lóerős jármű éveken át, óránként 10-12 kilométeres sebességgel szelte a habokat a Révfülöp-Boglár-Szepezd útvonalon. A társaság 1876-ban csődbe ment, és a gőzös a Dunára került.

Többszöri átépítés, tulajdonos- és névváltoztatás – Alexandra, Mohács, Irma, FK-312 -, valamint felújítás után 1978-ban, több mint 100 évi szolgálat után leselejtezték, és 1981-ben visszakerült a Balatonra. Azóta a balatonboglári kikötőben vesztegelt, ahol sokáig vendéglátóhelyként üzemelt nyaranta. Néhány éve azonban kihasználatlanul állt, időközben szinte minden mozgatható alkatrészt elloptak róla. Azt a hajócsavart is, amellyel elsőséget vívott ki magának a balatoni hajók sorában.”

Forrás és fotó: www.mult-kor.hu/cikk.php

A hajó belseje 2009 tavaszán teljesen kiégett gyújtogatás következtében.

A gőzhajó 2009. augusztus 27-én Balatonbogláron (Fotó: Sármási Zoltán)

Felújítására 2011 nyarán került sor, amikor kiállítást rendeztek be a hajótestben. A hajó környékét rendbe tették, a korhű helyreállítás mellett korszerű világítással is ellátták, belsejét légkondicionálttá tették.

A gőzhajó felújított állapotban

A hajó alá kavicságy került, köré pedig virágágyás

A hiányzó hajócsavar pótlása is megtörtént

Az információkért és a fényképekért köszönetet mondok Radács Istvánnak!

A hajón berendezett kiállítás megnyitására 2012. július 22-én került sor, képes beszámoló itt látható.

Az alábbi kép 2012. augusztus 30-án készült:

 Fotó: Sármási Zoltán

Kossuth:

1913-ban épült Újpesten. Ferencz Ferdinánd főherczeg néven üzemelt 1919-ig, amikor átkeresztelték Rigó névre. 1930-tól egészen 1953-ig Leányfalu néven közlekedett. A II. világháború idején Ausztriába vitték, ahonnan utána hazakerült. 1953-tól hívják Kossuthnak, ekkor kapta mai formáját. 1978-ban állították le, Óbudán ekkor felújították. 1984-től a Közlekedési Múzeum tulajdonában van. 1985 óta étteremként látogatható Budapesten, a Lánchíd pesti hídfője mellett. 2008-ban újabb felújításon ment keresztül. Az egyetlen magyar gőzhajó, amelynek megvan az eredeti gőzgépe, és az egyedüli gőzhajó az egész Dunán, amely eredeti formájában fennmaradt. Talán eljön az az idő, amikor ismét működés közben lesz látható.

A Kossuth gőzös napjainkban Budapesten

Petőfi:

1918-tól 1923-ig épült. Eredetileg Jenő Főherczeg néven helyezték volna üzembe, de a Habsburg-ház trónfosztása miatt erre már nem került sor. Szent László néven kezdte meg szolgálatát a Kossuth testvérhajója. A II. világháborúban Ausztriában volt 1946-ig. 1950-től Petőfi néven közlekedett. 1957-ben átépítették. 1978-tól a Kossuth helyett sétahajóként üzemelt Budapesten. 1983-ban leállították, így ez az év lett a magyar gőzhajózás eddigi utolsó éve. 1987-ben Apatinban megkezdték a felújítást, amelynek egy sajnálatos tűz vetett véget. 2003 óta Neszmélyen, az Európa Rendezvényiroda Kft. tulajdonában vár a felújításra igen lepusztult állapotban. Tervezik felújítását és üzembe helyezését, de erre támogatók hiányában egyelőre várni kell.

A Petőfi fénykorában Budapesten

A Petőfi jelenlegi állapotában Neszmélyen

Zoltán:

1868-ban épült Linzben, eredeti neve Neue Donau. Magyar tulajdonba 1878-ban került, ő a legöregebb gőzhajó hazánkban. Zoltán néven közlekedett 1958-ig. Ezt követően a MAHART 318. számú állóhajója 1963-ig, amikor Százhalombattára került, az erőmű üzemvízcsatornájába klubhelyiségnek. 2004-ben átadták a Zoltán Alapítványnak, amely felújította és a Neszmélyi Hajóskanzenben kiállította.

A Zoltán gőzös a neszmélyi öbölben

Neszmély:

1957-ben épült Óbudán, ő a legfiatalabb magyar gőzhajó. Eredeti neve Bakony. 1972-től állóhajó, majd Csepelen gőzölőhajó a kilencvenes években. 2002-ben elárverezték, 2003-ban az Európa Rendezvényiroda Kft. tulajdonába került. Felújították, Neszmély néven a hajóskanzenbe került, ahol ma is megtekinthető. Tulajdonosa 2008-tól a Zoltán Alapítvány. 2004-ben Budapesten az augusztus 20-i Vízi Fesztiválon részt vett a Sopron motoros vontatásában. 2010 elején újabb felújításon ment keresztül. Bár gőzgépe megvan, továbbra sem üzemképes.

 

A Neszmély névadó településén

Forrás és fotók: www.zoltanalapitvany.hu