Lesz-e jövője? – mezőgazdasági repülés Magyarországon

Az idősebbek még jól emlékezhetnek azokra az időkre, amikor An-2-esek és Ka-26-os helikopterek hosszú sorai állomásoztak a budaörsi repülőtéren karbantartás céljából, vagy éppen bevetésre várva. Aztán ezek a sorok rövidülni kezdtek, majd teljesen eltűntek. Ma már csak néhány vállalkozás foglalkozik mezőgazdasági repüléssel az országban évről évre csökkenő számban, egyre fogyatkozó gépparkkal.

Mivel nem vagyok szakértője a témának, nem megyek bele az okok részletes taglalásába, hogy mi és miért vezetett el odáig, hogy ma a mezőgazdasági repülés már csak árnyéka egykori önmagának a néhány évtizeddel ezelőtti állapotokhoz képest. A célom mindössze annyi, hogy felhívjam a figyelmet a jelenségre és arra, hogy becsüljük meg azoknak az embereknek a munkáját, akik a mai napig igyekeznek ebben az ágazatban helytállni.


Mezőgazdasági gépek Budaörsön

Fotó: www.avia-info.hu

A hazai mezőgazdasági repülés kezdetei egészen 1959-ig, a Repülőgépes Növényvédő Állomás megalapításáig nyúlnak vissza. Az elmúlt bő 60 év során An-2-esek, Ka-26-os helikopterek, Z-37 Cmelákok, PZL M-18 Dromaderek, de PZL-101 Gawronok és Mi-2-es helikopterek is bevetésre kerültek a termőföldek fölött. Nem beszélve a Hiller UH-12, vagy az Alouette helikopterekről. sőt, a rendszerváltás környékén MD-500 helikopterrel is kísérleteztek ezen a területen. Összességében több száz repülőeszközről beszélhetünk, amelyek a jelenlegivel megegyező országhatárok között láttak el évtizedeken keresztül mezőgazdasági feladatokat.

Bár az én emlékeim csak a kilencvenes évekig nyúlnak vissza, még emlékszem rá, hogy az 1997-es Budaörsi Repülőnap idején még állt egy sor sárga színű An-2 a közönség elől elzárt területen. Arra is emlékszem, hogy a kétezres évek második felében még minden tavasszal jött egy Kamov néhány napra Solymár határába permetezni. Később megtudtam, hogy a HA-MMF jelzésű gép volt ő és Zsámbékon volt a bázisa. Aztán egyszer csak nem jött többé. A földek ma is megvannak, de a vállalkozás már nincs meg, amely annak idején a permetezést végezte és máshonnan sem jött ide többször helikopter hasonló munkát végezni.


A HA-MMF aktív korában

Fotó: www.avia-info.hu

Az utóbbi években egymás után több vállalkozás is befejezte a munkát és ezzel együtt az üzemképes gépek száma is folyamatosan csökken. Az szóba sem kerül, hogy a kiöregedő gépeket esetleg új, korszerűbb típusok váltsák föl. Az ország legtöbb részén ma már hírből sem ismerik a mezőgazdasági munkát végző repülőeszközöket, sőt, már a repülés iránt közelebbről érdeklődők is csak akkor találkoznak velük, ha egy-egy gép feltűnik valamelyik repülőnapon.

A magam részéről nagyon kedvelem azokat a rendezvényeket, ahol van An-2, vagy Ka-26-os helikopter-bemutató. Az alacsonyan végrehajtott áthúzásokkal és  szűk fordulókkal tarkított programok mindig látványos részét képezik a műsornak és kiválóan illusztrálják, hogy milyen nagy tudással rendelkeznek azok a pilóták, akik ebben az ágazatban dolgoznak. Börgöndön viszonylag rendszeresen szokott lenni Ka-26-os bemutató, ahogy az utóbbi két évben Budaörsön is. An-2-eseket pedig ugyancsak Budaörsön és Szatymazon lehet látni, utóbbi helyen már több, mint tíz éve. De említésre érdemes Pécs-Pogány is, ahol ha van valamilyen repülős rendezvény, akkor számítani lehet rá, hogy Bogár Imre  a levegőbe fog emelkedni a HA-MAM jelzésű Ancsával egy mezőgazdasági bemutató végett. Eleinte Dunaújvárosban és Szegeden is nagyobb szerepet kaptak a mezőgazdasági gépek a programban, majd az évek múlásával a jelentőségük mindkét helyen csökkenésnek indult.

A szatymazi An-2-esek Szegeden 2017-ben

Fotó: Sármási Zoltán

Szegeden az első években külön mezőgazdasági blokkot illesztettek a szombat délelőtti programba, ahol repült a helyi Kamov, a szatymazi An-2 kötelék, illetve Darazsac András Agcattal, majd turbó Cmelákkal. Az első évben Dromaderek is kerültek a plakátra, ami nem lett volna ördögtől való gondolat, mert a közeli Mezőhegyesen lakik a típus két utolsó hazai képviselője, de a rendezvényre már nem érkeztek meg sem akkor, sem azóta. Aztán előbb a Kamov maradt a földön, majd a szatymazi Ancsák is otthon maradtak és egyre inkább a külföldi vendégek vették át a légteret a mezőgazdasági gépektől.

A szegedi Kamov (HA-MMT) üzemen kívül a 2019-es repülőnapon

Fotó: Sármási Zoltán

(Ehhez a képhez annyit fűznék hozzá, hogy tavaly a rendezvényen készített összes fotóm közül ő kapta a legtöbb lájkot úgy is, hogy nem repült.)

Az augusztus 20-i parádén, már amikor egyáltalán volt, a rendszerváltás óta egyszer, 2012-ben jelentek meg mezőgazdasági gépek három turbó Cmelák révén, amelyek a nemzeti színeket jelenítették meg vízzel. Úgy vélem, minden évben ott lenne a helyük a polgári repülés többi irányzatának képviselőivel együtt.

Kérdés, hogy a kevés munka és az öregedő géppark mellett meddig tudnak talpon maradni azok a vállalkozások, amelyeknél több esetben családon belül örökítik tovább ennek az ágazatnak az értékes hagyományait. Bár a tendencia ma nem ebbe az irányba mutat, remélhetőleg a gazdag múlt után azért valamilyen módon lesz jövője is a mezőgazdasági repülésnek hazánkban.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

8 − 7 =

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .