Lesz-e jövőjük? – An-2-es repülőgépek Magyarországon

Egy európai uniós rendelkezés értelmében 2020-tól hazánkban sem lehet az eddig használt vegyszerrel légi úton kémiai szúnyoggyérítést végezni. A döntéssel kapcsolatban többek közt azt a kérdést is fel kell tenni, hogy mi lesz a sorsa azoknak az An-2-eseknek, amelyek az utóbbi években szinte kizárólag a szúnyogok ellen kerültek bevetésre szerte az országban.

An-2 kötelék a Szatymazi Repülőnapon

Fotó: Sármási Zoltán

„Lesz-e jövőjük? – An-2-es repülőgépek Magyarországon” bővebben

A szegedi repülőtér Csipkerózsika-álma

2015-ben ünnepli létrehozásának 100. évfordulóját a hosszú évek óta szinte tetszhalott állapotban lévő szegedi repülőtér. Az elmúlt évszázad során a két világháború alatt katonai repülőtérként funkcionált, békeidőben pedig a polgári és a sportrepülés otthona volt. Az 1950-es évektől 1965-ig ide érkeztek a Malév belföldi légi járatait kiszolgáló Li-2-es repülőgépek. A rendszerváltást követően egy bő évtizedig állami tulajdonban maradt a repülőtér, az üzemeltetést pedig a megszűnő MHSZ-től a Szegedi Repülő Egyesület vette át. Ebben az időszakban a jelenleginél lényegesen nagyobb mértékben volt jelen a sportrepülés. A kilencvenes évek második felében például az is előfordult, hogy légi parádét rendeztek a Tisza fölött augusztus 20-án egy An-2 és egy Zlin-142 gép részvételével. 2001-ben az állam átadta a repülőteret a szegedi önkormányzatnak. Az üzemeltetői jog birtoklásáért zajló huzavona az új tulajdonos és a repülőtéren 1930 óta tevékenykedő sportrepülők közt, nem tett jót a helyi repülés világának. A viszályok miatt sokan hátat fordítottak a szegedi repülőtérnek, többek közt ennek is köszönhető a közeli Szatymazon kialakuló sportrepülés, illetve az algyői törekvés egy új repülőtér létesítésére az 1968-ban bezárt régi helyett.


Csendélet Szegeden sok repülőgéppel

„A szegedi repülőtér Csipkerózsika-álma” bővebben