Lesz-e jövőjük? – kiöregedett kedvenc járműveink
Fontos, hogy megőrizzük közlekedéstörténeti jelentőségű járműveinket az utókor számára.
„Szeged International Airshow – 2023. szeptember 8-9.” bővebben
Egy ideig úgy nézett ki, hogy nemzetközi An-2 találkozónak ad otthont a szegedi repülőtér a negyedik alkalommal megrendezésre kerülő Szegedi Repülőnapok és Légiparádé keretében szeptember 13-tól 15-ig. Sajnos a szervezők végül úgy döntöttek, hogy nem akarnak konkurenciát állítani az augusztus 8-11 között a litvániai Kaunasban megrendezésre kerülő XXI. Európai An-2 Találkozónak, ezért inkább lemondták a szegedi programot.
Napjainkban a világ legnagyobb egymotoros kétfedelű repülőgépe ugyan még szép számban képviselteti magát hazánkban üzemképes állapotban is, azonban alkalmazásuk leginkább a szúnyoggyérítésben merül ki, illetve egy-egy példány repülőnapokon szokott megjelenni, mint a sétarepülés legpraktikusabb szereplője, amely a leghatékonyabban képes a legtöbb utast a levegőbe emelni.
„Mégsem lesz nemzetközi An-2 találkozó az ősszel Szegeden” bővebben
Amikor általánosságban a repülésről beszélünk, a legtöbb ember fejében a polgári utasszállító gépek jelennek meg, majd esetleg a sportrepülők. Persze a Malév megszűnése óta talán kicsit másképp tekintünk az utasszállító gépekre, mint korábban, de az biztos, hogy a legkevesebb szó a mezőgazdasági repülésről esik, holott az ebben dolgozók munkája legalább annyira nélkülözhetetlen, mint a repülés többi ágazatában tevékenykedőké.
„Hiánycikk lett a Ka-26 helikopter a repülőnapokon” bővebben
Aki ebben az évben figyelemmel kísérte a havi rendszerességgel megjelenő írásaimat, talán emlékszik rá, hogy januárban feltettem néhány kérdést a magyar repülős élet különböző területeivel kapcsolatban, majd, miután egyikre sem kaptam senkitől rendes választ, két hónap elteltével márciusban megismételtem őket. Kérdéseimet az IHO portál is átvette, ennek ellenére nem jutottunk közelebb a válaszok megtalálásához. Most, a 2016-os év végéhez közeledve érdemes visszatekinteni a mögöttünk hagyott szezonra és arra, hogy az év elején felvázolt témakörökben történt-e bármilyen előre, vagy rosszabb esetben hátralépés. „Évzáró kérdések a 2016-os repülőszezon után” bővebben
2015-ben ünnepli létrehozásának 100. évfordulóját a hosszú évek óta szinte tetszhalott állapotban lévő szegedi repülőtér. Az elmúlt évszázad során a két világháború alatt katonai repülőtérként funkcionált, békeidőben pedig a polgári és a sportrepülés otthona volt. Az 1950-es évektől 1965-ig ide érkeztek a Malév belföldi légi járatait kiszolgáló Li-2-es repülőgépek. A rendszerváltást követően egy bő évtizedig állami tulajdonban maradt a repülőtér, az üzemeltetést pedig a megszűnő MHSZ-től a Szegedi Repülő Egyesület vette át. Ebben az időszakban a jelenleginél lényegesen nagyobb mértékben volt jelen a sportrepülés. A kilencvenes évek második felében például az is előfordult, hogy légi parádét rendeztek a Tisza fölött augusztus 20-án egy An-2 és egy Zlin-142 gép részvételével. 2001-ben az állam átadta a repülőteret a szegedi önkormányzatnak. Az üzemeltetői jog birtoklásáért zajló huzavona az új tulajdonos és a repülőtéren 1930 óta tevékenykedő sportrepülők közt, nem tett jót a helyi repülés világának. A viszályok miatt sokan hátat fordítottak a szegedi repülőtérnek, többek közt ennek is köszönhető a közeli Szatymazon kialakuló sportrepülés, illetve az algyői törekvés egy új repülőtér létesítésére az 1968-ban bezárt régi helyett.
Csendélet Szegeden sok repülőgéppel
