Számos régi hajó van Magyarországon, amelyek megőrzésre érdemesek, de jelenleg a pusztulás fenyegeti őket, vagy valahol félreállítva várják leendő tulajdonosukat, a sorsuk jobbra fordulását. Ezen az oldalon négy ilyen hajót mutatok be:
A Boss ex Bakony:
Több, mint száz éve, 1921-ben Újpesten az LI. számú csavargőzösként kezdte pályafutását ez a szebb napokat látott hajó öt testvévérel együtt. Közülük rajta kívül ketten vannak még meg ma is. Az eredetileg LIII. számú csavargőzös ma Hunnia néven iskolahajó és az újpesti öbölben lakik, az LIV. számú csavargőzös pedig ma Attila néven sétahajó Budapesten. Az LII. számú csavargőzöst és az LVI. számú csavargőzöst 1951-ben, az LV. számú csavargőzöst pedig, amely a meglévő hajókkal együtt át lett építve motorhajóvá és hosszú évtizedeket töltött a Balatonon és a Dunán, 2023-ban Vén Duna ex Gulács név alatt bontották el.
Az LI. számú csavargőzöst 1964-ben építették át motorhajóvá Újpesten. Ettől kezdve Ercsi néven üzemelt 1968-ig a Dunán, majd a Balatonra került, ahol 1991-ben új nevet kapott és onnantól 2005-ig Bakony név alatt hajózott. Testvérével, az akkori Guláccsal együtt visszakerült a Dunára, ahol 2012-től 2021-ig sétahajóként teljesített szolgálatot Budapesten. 2023-ban kis híján ő is a bontóba került, de végül megmentették a szétvágástól és az újpesti öbölbe került. 2025-ben felújítási munkálatokat végeztek rajta Révkomáromban, majd visszatért Újpestre. Remélhetőleg hamarosan újra szolgálatba áll és egy időre ismét biztonságban tudhatjuk a jövőjét.

Fotó: www.hajoregiszer.hu
Beloiannisz (Balaton):
A balatoni flotta zászlóshajója volt ötven éven keresztül. 1952-ben épült a balatonfüredi hajógyárban. Először a Balatoni Hajózási Vállalat, majd 1955-től a MAHART üzemeltette. 1990-ben kapta a Balaton nevet. 1999-től a Balatoni Hajózási Rt. vette át a teljes balatoni flottával együtt. 2003-ban leállították, fenéklemeze és bordázata teljesen tönkrement. Egyes tervek szerint múzeumot vagy éttermet akartak belőle akkoriban kialakítani. 2006-ban visszakapta eredeti nevét és védetté nyilvánították, amit azonban 2013-ban visszavontak.
2014. március 21-én a Beloiannisz a Sió-zsilipen át elhagyta a Balatont és leúsztatták a Sión a Dunához, majd a Keselyűsi-zsilip felújításának befejezését követően június 16-án megérkezett az újpesti öbölbe. A motorját szerencsére a hosszú állás után is sikerült üzemképessé tenni. További öt évig a neszmélyi öbölben várta a felújítását. 2019 nyarán a révkomáromi hajógyárba vitték javításra, ahol a partra is ki volt emelve, majd visszatért Neszmélyre. 2021 elején gazdát cserélt, végre egy hozzáértő csapat vette kezelésbe azzal a céllal, hogy visszakapja a régi fényét. A hajót 2021. augusztus 10-én a révkomáromi hajógyárba vontatta a Sopron teljes felújításra, ahol szeptemberben partra is tették a munkálatok elvégzéséhez, ami azóta fedett csarnokban folyamatosan zajlik.

A Beloiannisz fénykorában, 1969-ben
Fotó: www.balatonihajok.hu

A Beloiannisz Siófokon 2009. augusztus 27-én
Fotó: Sármási Zoltán
Héviz:
A váci gyártású 303-as vízibuszokból összesen három példány készült 1960 és 1963 között. Közülük az első a Héviz motoros 1960-ban a gyárból azonnal a Balatonra került, ahol 2023-ig aktív szolgálatot látott el. 2024-ben már csak tartalékként tartották számon, 2025-től pedig eladásra vár. A második hajó 1962-ben jött ki a gyárból Slavin néven és cseh tulajdonba, az akkori Csehszlovákiába került, ahol 1983 után nyoma veszett. A harmadik hajó, a Keszthely motoros 1963-ban készült el, jelenleg még üzemben van, ám egyelőre nem szerepel a tervek közt a hosszú távú üzemben tartása, vagy éppen a nosztalgia flottába sorolása.
Fotó: Sármási Zoltán
Inota:
A sekélymerülésű Inota vontató 1965-ben kezdte az aktív pályafutását Budapesten. 2002-től Baján teljesített szolgálatot. 2006-ban részt vett az augusztus 20-i vízi és légi parádén, ahol tisztelgett a felújítás után felavatott Debrecen ex Kassa Duna-tengerjáró előtt. 2010-ben az a szomorú feladat hárult rá, hogy a szerb határig kísérte a külföldre eladott, majd egy évvel később a török partoknál megfeneklett Tatabánya vontatót. 2011-től üzemen kívül várta sorsa jobbra fordulását Baja mellett. 2020 novemberében a fővárosba vontatta a Jégtörő I.. A hajó 2024 őszéig Újpesten, Békásmegyerrel szemben a part mellett kikötve álmodott szebb napokról, amikor bevontatták az öbölbe más régi hajók közelébe. További sorsa azonban változatlanul kérdéses, mivel az eredetileg tervezett rendbetétele egyelőre nem látszik megvalósulni, ami miatt a fővárosba került.

Fotó: www.hajoregiszter.hu
Táncsics:
A Hunyadi típusú motoros kirándulóhajókból összesen három példány készült az Újpesti Hajójavítóban. 1963-ban tették vízre a Táncsics motorost, amely most már hosszú évek óta üzemen kívül pihen az újpesti öbölben. A Rákóczi motoros 1964-ben készült el és az utóbbi években elsősorban rendezvényhajóként dolgozott, de a hírek szerint mostanában nem nagyon használják, ahogy az 1966-os évjáratú Hunyadi motorost sem. Mindketten a Margit híd közelében a budai rakpart mentén kikötve várnak szebb napokra.
Fotó: www.hajoregiszter.hu
Fotó: Sármási Zoltán





Hajós dinasztiából származom, édesapám ( Pintér István ) hajóskapitány ( elhunyt 1985-ben ) gyermeke vagyok. Ő parancsnoka volt hosszú ideig a Buda, Dorog, Vác, Sopron m/s ……….stb. folyami vontató hajóknak. Pk. volt a Pető személyszállító hajón is, ( jelenleg a neszmélyi kikötőben újjáépítésre vár ).
Apai nagyapám az 1024 számú uszályon volt kormányos. Édesapám öccse ( Pintér László ) több hajónak volt a gépüzem vezetője, talán az Inota m/s- on is dolgozott.
Nekik a hajózás volt az életük, gyakran heteket töltöttek a család-
-tól távol, „keresték a kenyeret”. Kár, hogy a hajóregiszterben
nincsen feltüntetve a hajókon szolgálatot teljesítők neve, Ők
megbecsülést és tiszteletet érdemelnek!
Jelszavuk volt a latin szólás: „Navigare necesse”- avagy – hajózni
kell!
Tisztelettel: Pintér Zoltán, születtem Mohács 1956. 07. 28. Édesa-
-pám ekkor volt a DEÁK FERENC szem.hajó gőzös parancsnoka.
Köszönöm az értékes információkat!