2025. április 27-én ismét megrendezte a Személyhajósok Szövetsége a dunai hajósok tavaszi kirajzását. Bár a rakpartokról kevesen kísérték figyelemmel a hajók felvonulását, a résztvevő hajók fedélzetére ingyenesen foglalható jegyek gyorsan elfogytak.
Öt év szünet után tavaly élesztették újjá a tavaszi kirajzás hagyományát a dunai hajósok, amelynek keretében vasárnap délelőtt a Petőfi híd alatt gyűltek össze a programban résztvevő cégek hajói, hogy együtt vonuljanak fel az Országház elé, ahol közös kürtszóval ért véget a rendezvény.
A felvonulás vezérhajója ebben az évben a lapátkerekes Gróf Széchenyi volt, míg a sort a menetben részt vevő legnagyobb hajó, az Európa zárta.
Az összegyűlt hajók megtekintése révén átfogó képet kaphattunk a fővárosi sétahajózásról, az elsősorban abban dolgozó hajókról. Ezen kép egyik napjainkra jellemző sajátossága, hogy a hajók jelentős számban ma már nem csak külföldi előélet után dolgoznak a fővárosban, hanem külföldi nevet is viselnek.
A menetben olyan hajóneveket olvashatott az érdeklődő, mint CMB, Colonia 5, Ludwig, Merian, Primus, Renate, vagy éppen Sirona. De a meneten kívűl tett egy kört utasaival az egyik legújabb budapesti városnéző, a River Princess nevet viselő sétahajó is.
A történelmi magyar hajókat idén mindössze két hajó képviselte a menetben, az Attila és a Pannónia. Felvonult továbbá a két éve a Balatonról száműzött Kisfaludy replika, valamint a Moszkva típus több képviselője részben a Mahart Passnave Kft., részben más hajós társaságok színeiben.
Külföldi eredetű, de már régóta magyar név alatt szolgáló hajók is jelen voltak a menetben, mint a Rubin sétahajó, vagy a Zsófia főhercegné konferenciahajó. De részt vett a felvonulásban az aknaszedő hajóból sétahajóvá átépített Delfin I. is, valamint tett egy külön kört a magyar gyártású, kifejezetten a fővárosba készült Gondola hajó is.
A Lánchíd fölött kikötve látható volt a Gróf Széchenyi (eredeti nevén Stadt Passau) testvérhajója, a Stadt Wien, amely napjainkban a korábban a Kossuth gőzhajó fedélzetén működő Vénhajó Étterem otthonaként állomásozik Budapesten (míg a Kossuth jelenleg üresen áll és nem látogatható).
A BKV hajókat ebben az évben a Pest-Buda képviselte a felvonuláson, míg a váci gyártású vízibuszok közül egy sem kapott szerepet. A Budavár, a Lágymányos és a Révfülöp a kikötőjében maradt, ahogy a szintén a típushoz tartozó Margitsziget és az erősen átépített Wiking is.
A Mahart Passnave Kft. három Moszkva típusú hajóval képviseltette magát (Dömös, Duna Corso, Sződliget), a nagy hajók közül sem a Hunyadi, sem a Rákóczi nem futott ki a kikötőjéből (az évek óta üzemen kívül pihenő Táncsics pedig már eleve szóba sem jöhetett), valamint a szárnyashajók is távol maradtak a rendezvénytől.
A személyhajósokon kívül más ágazat nem szerepelt a programban, így nem volt jelen a 2019-ben még felvonuló Hunnia iskolahajó, nem voltak Jégtörők, ahogy a Tersus kukáshajó, a Sopron vontató, vagy a Szent Flórián tűzoltóhajó sem tűnt fel a környéken. Nem került elő a Hófehérke sem, amely ráadásul állítólag már évek óta nem üzemel.
Mindez annak fényében lehet érdekes, hogy az utóbbi években a tavaszi kirajzás az egyetlen lehetősége a dunai hajósoknak arra, hogy valamekkora figyelmet kapjanak, miután az állami szervezők utoljára 2018-ban tartottak igényt a hajók jelenlétére az augusztus 20-i ünnepi programok sorában.
Olyankor jellemzően tele vannak a rakpartok, a kiépített hangosításnak és a szakértő közvetítésnek köszönhetően az érdeklődők értékes információkhoz juthatnak a résztvevő hajókról. A tavaszi kirajzásra ezzel szemben sokkal inkább a mérsékelt érdeklődés jellemző a rakpartokon, valamint a csend, a rövid kürtszót leszámítva a hajók néma vonulása.
Természetesen a kirajzás jelentősége ettől nem halványul el, sőt, annál inkább mutatja, milyen sok a hosszú évek óta húzódó tennivaló a hajózás világában. Jó lenne idén augusztus 20-án újra együtt ünnepelni a hajókkal, a most távol maradókkal is a Dunán, az Országház előtt.
Fotók: Sármási Zoltán