Még egyszer a balatoni vízibuszokról

Ebben az évben több alkalommal szót emeltem már a 301-es és 3011-es vízibuszok utolsó balatoni példányai védelmében. Sajnos az Akali motoros idén a teljes szezont üzemen kívül töltötte Siófokon és egy-két különjáratot leszámítva az Arács motoros sem mozgott túl sokat. Leginkább az Akali mellett pihent, akkor is, amikor a rendkívüli körülmények miatt nyáron soha nem látott tömeg lepte el a tóparti településeket.


“Még egyszer a balatoni vízibuszokról” bővebben

Lesz-e jövőjük? – váci vízibuszok a Balatonon

Öt hajót készül kivonni a forgalomból a Balatoni Hajózási Zrt. a közelmúltban napvilágra került reorganizációs terv szerint. Bár konkrétan nem nevezték meg mind az öt hajót, annyi már kiderült, hogy a két néhány éve vásárolt gyorshajó mellett érintett az utolsó 301-es váci vízibusz, az Akali motoros és nem tartom kizártnak, hogy az utolsó 3011-es, az Arács motoros is veszélyben lehet.

Februári írásomban hosszan soroltam azokat a magyar hajózás és hajógyártás történetét meghatározó emblematikus hajókat, amelyek évek, évtizedek óta várnak szebb napokra. Azt a kérdést pedig, hogy maradnak-e vízibuszok a Balatonon, három éve tettem föl először, amikor a Bahart részéről azt a tájékoztatást kaptam, hogy nem tervezik a nosztalgiaflotta bővítését az említett típusokkal.

Az Akali még Ederics néven Balatonföldváron

“Lesz-e jövőjük? – váci vízibuszok a Balatonon” bővebben

Jobb sorsra érdemes hajóink – a Szőke Tisza tanulsága

Egy hónappal ezelőtt végre megtörtént az a hajózástörténeti jelentőségű esemény, amit sokan nagyon régóta vártunk: a média kiemelt figyelmének a kereszttüzében egy lelkes csapat egy hazánkban még soha nem alkalmazott technológia segítségével partra vontatta a szebb napokat látott Szőke Tisza gőzhajó maradványait.

“Jobb sorsra érdemes hajóink – a Szőke Tisza tanulsága” bővebben

Búcsú a kétezertízes évektől – tíz év változásai

Már csak néhány nap választ el bennünket attól, hogy búcsút vegyünk 2019-től és a kétezertízes évektől, ami remek alkalom egy kis visszatekintésre, értékelésre nem csak éves, hanem évtizedes távlatokban is.

Amikor tíz (lassan tizenegy) évvel ezelőtt elindítottam a Lesz-e jövőjük? – kiöregedett kedvenc járműveink oldalt, akkor azt azért tettem, hogy reagáljak valamilyen formában arra a lassú hanyatlásra, ami a kétezres évek közepe táján kezdett kibontakozni és amely egyre több legendás járműtípus közelgő eltűnését vetítette előre.

Idén először hatgépes An-2 kötelék repült a Szatymazi Repülőnapon

“Búcsú a kétezertízes évektől – tíz év változásai” bővebben

Előremutató változások 2019 őszén

2019 ősze több pozitív változással is megörvendeztette azokat, akik évek óta figyelemmel kísérik a Lesz-e jövőjük? – kiöregedett kedvenc járműveink oldalt, illetve a kérdéses sorsú közlekedési eszközök helyzetét.

Ami a repülés világát illeti, november közepén öt év szünet után újra megnyílt a hármashatárhegyi repülőtér.  Az üzemeltető Műegyetemi Sportrepülő Egyesület kálváriája ezzel remélhetőleg véget ért és a sikeres birtokba vételt követően visszatér a korábban megszokott repülős élet gyermekkorom kedvenc repülőterére.


Fotó: Sármási Zoltán “Előremutató változások 2019 őszén” bővebben

Gondolatok a 2019. augusztus 20-i parádé apropóján

Ha visszatekintünk az augusztus 20-i vízi és légi parádék rendszerváltás utáni történetére, most már biztosan elmondhatjuk, hogy a 2019-es jó évnek számít, hiszen a Magyar Honvédség remek programmal készült az ünnepre, ahol felvonultatták a légierő valamennyi repülőgép- és helikopter-típusát, a jelen és a jövő technikáját, továbbá látványos bemutatókon keresztül illusztrálták egyes típusok, köztük a hadrendbe több éves szünet után visszatérő Mi-24 helikopter képességeit.

Minderről részletes információkat lehet találni Kelecsényi István fényképes beszámolójában, ezért a magam részéről az idei bemutató ismertetésébe nem mennék bele, viszont a cikk végén olvasható szerkesztői megjegyzést mindenképpen szeretném egy kicsit továbbgondolni.

Túl azon, hogy a katonák légi parádéja szerintem is úgy volt jó, ahogy volt, elég csak a tavalyi évre visszagondolni ahhoz, hogy komoly hiányérzet támadjon az emberben az idei rendezvénnyel kapcsolatban abból kifolyólag, hogy sem a polgári repülés képviselői, sem a hajósok nem vettek részt a 2019-es parádén.

“Gondolatok a 2019. augusztus 20-i parádé apropóján” bővebben

Tíz év a járművek és a repülés szolgálatában

Egy évtized telt el azóta, hogy 2009. január 8-án született meg a Lesz-e jövőjük? – kiöregedett kedvenc járműveink weboldal első verziója. Tíz év hosszú idő, ezért érdemes megállni egy pillanatra és visszanézni, honnan hová sikerült eljutni, mennyire teljesültek a célok, amiért az oldal létrejött.

Amikor 2009 elején létrehoztam az oldalt, elsősorban az volt a szándékom, hogy azok a jármű-típusok, amelyek több évtizedes szolgálat után a kétezres évek második felére elkezdtek egyre jobban háttérbe szorulni, ne tűnhessenek el nyom nélkül. Ezzel párhuzamban az is feltűnt, hogy a korábbi évekhez képest erősen lecsökkent azoknak a rendezvényeknek a száma, ahol ilyen járművekkel az őket szerető közönség találkozhatott.

“Tíz év a járművek és a repülés szolgálatában” bővebben

Mi lesz veled, Szőke Tisza?

Sokan vélik úgy napjainkban, hogy a Szőke Tisza, az utolsó magyar kétkéményes gőzhajó története bő hat és fél évvel ezelőtt véget ért, amikor 2012. február 26-án a jég szorításában megrepedt az öreg hajótest és a víz elöntötte az alsó szinteket. A hajó azonban, noha már csak szomorú árnyéka egykori önmagának, még mindig nem pihent meg.

Többen, több helyen leírták az elmúlt évek során a Szőke Tisza történetét, amely 101 évvel ezelőtt, 1917-ben készült el az újpesti hajógyárban és az utolsó magyar király, IV. Károly nevére keresztelték. Pályafutását a változások sokasága kísérte végig, ami a nevét sem hagyta érintetlenül. Az aktuális trendeknek megfelelően többször átnevezték, így már két évvel a létrejötte után, amikor az uralkodó neve idejét múlttá vált és a gőzösök madárneveket kaptak, az előkelő Sas név jutott számára, majd 1930-ban Szent Imre herceg lett az új névadó.

“Mi lesz veled, Szőke Tisza?” bővebben