Eladó a Héviz motoros – került fel az információ a közelmúltban a tulajdonos Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) weboldalára. A szóban forgó hajó a 2024-es szezont már tartalék állományban töltötte, így sejteni lehetett, hogy nem terveznek vele tovább. Most hivatalosan is csatlakozott a már évek óta eladásra váró Akali motoros mellé.
A Héviz motoros 1960-ban a váci hajógyárban született a 303-as típus első képviselőjeként. Összesen három példány készült a 301-es típus (amelynek utolsó balatoni képviselője a már említett Akali motoros) nagytestvéréből.
A második hajó 1962-ben készült el, de soha nem járt a Balatonon. Slavin néven az akkori Csehszlovákiába került, ahol 1983-ig üzemelt. Utána állítólag Németországba adták el, későbbi sorsa azonban nem ismert.
A harmadik, utolsó példány a típusból Keszthely néven 1963-ban született és került a Balatonra, ahol a mai napig üzemel. Azonban állítólag neki is az utolsó szezonja lesz a 2025-ös.
Minden jel szerint továbbra is él tehát a Bahart jelenlegi vezetése által évekkel ezelőtt megfogalmazott irányelv, amely a flotta megújítása során a jövőben nem számol a tó látképét és hajózástörténetét több, mint hat évtizeden át meghatározó váci vízibuszokkal még nosztalgia hajóként sem.
Azzal együtt sem, hogy hasonló méretű hajókkal jelenleg nem rendelkezik a Bahart. Kérdés, hogy milyen hajó fogja ellátni 2026-tól Balatonmáriafürdő kikötőjét, ahová régen a kisebb vízibuszok, azok kivonása óta pedig kizárólag a két 303-as vízibusz, illetve idén már csak a Keszthely tudott behajózni.
Kérdésemre 2021-ben azt a tájékoztatást kaptam a Bahart vezérigazgatójától, hogy a vízibuszok több szempontból sem felelnek meg korunk követelményeinek, így felújításukat és további menetrendben tartásukat nem tervezik.
Így eladásra került az utolsó 3011-es vízibusz, az Arács motoros, amely szerencsére végül a Balatonon maradhatott. 2022-től új tulajdonos kezében Balatonakali kikötőjéből menetrend szerinti járatokat teljesít több déli parti kikötőbe, illetve különböző alternatív programoknak is helyet biztosít.
Jelen pillanatban tehát kérdés, hogy végül marad-e 301-es és 303-as váci vízibusz mutatóba a Balatonon. A tulajdonos aktuális szándéka szerint feltehetően nem, bár amíg van fellelhető példány a tavon bármelyik típusból, sosem késő felülbírálni ezt a döntést.
Nosztalgia járatként bizonyosan lenne igény a fedélzetükön történő utazásra, hiszen felnőtt néhány generáció az elmúlt hatvan évben, akiknek a balatoni nyár elválaszthatatlan részei voltak ezek a hajók.
Persze ehhez valóban költeni kell az állagmegóvásukra, szükséges felújításukra, ami egy állami tulajdonosi háttérrel bíró vállalkozás esetében talán nem tűnik ördögtől való gondolatnak. Már amennyiben a nyers gazdasági szempontokon túl van bármi, ami még számít (nem mintha a nosztalgia hajók nem termelnének bevételt).
Érdemes lenne felhagyni a jelenlegi sajátos gyakorlattal, amely különbséget tesz a Balatonon a nosztalgia hajók között. Amely miatt a két régi balatoni hajót mintázó replika, a Kisfaludy és a Hableány ma a fővárosban sétahajózik, ahol eredendően nincs semmi keresnivalójuk. Amely miatt nyaranta kizárólag az interneten lehet tájékozódni az Arács menetrendjéről, mivel az érintett déli parti kikötőkben plakát hiányában erre még véletlenül sincs lehetőség.
Ezekre a furcsa jelenségekre nincs szükség a Balatonon. Értékeink őrzésére, a történelmi hajók megbecsülésére annál inkább. Méghozzá addig, amíg van mit megőrizni…
Fotók: Sármási Zoltán
