Idős gépek és fiatal szívek – Ahol még van becsülete és jövője az értékeknek

Többszörös évfordulót ünnepeltek a Börgöndi Repülőnap szereplői és látogatói. Székesfehérvár idén ünnepli repüléstörténetének centenáriumát. Év közben az Albatrosz Repülő Egyesület és a Székesfehérvári Repülésért Alapítvány már több rendezvénnyel emlékezett meg a 100. évfordulóról. A nagyközönség pedig minden bizonnyal a Nemzetközi Légi-parádét várta a legnagyobb érdeklődéssel.

Ugyanakkor meg kell említeni egy másik évfordulót is, ami csendesebb emlékezést váltott ki: 25 éve, 1991. őszén számolták fel (jogutód nélkül) az Asbóth Oszkár Futár Helikopter Ezredet, és ezzel Börgöndön megszűnt a katonai repülés.

De vissza a Repülőnapra. Már korán reggel megérkeztek az első érdeklődők, aztán folyamatosan áramlott a kocsisor és a nézők – bátran mondhatni – tömege. (Délre az eredetileg parkolásra szánt terület meg is telt, újabbakat kellett kijelölni.) A látogatók életkora valóban 0 és 99 év között volt, aznap biztosan rengeteg gyereket, fiatalt ragadott magával a repülés szeretete. Számukra különösen fontos volt, hogy az éppen álló, a következő repülésre felkészített gépekhez oda lehetett menni, meg lehetett tapogatni, esetleg be is lehetett azokba szállni. Ilyenkor ugyan nehezebb „tiszta” fotókat készíteni, valaki mindig belóg­-belép valahol, de ez könnyen megbocsátható.

A füvön már nyitáskor merev­ és forgószárnyas, alsó­ és vállszárnyas illetve kétfedelű; csillagmotoros, gázturbinás és sugárhajtóműves gépek sorakoztak a napsütésben. Mindenhol lelkes segítők, szerelők és fiatal vagy örökifjú pilóták, a háttérben pedig a biztonságra vigyázók, meg persze a légi-irányítók készülődtek. Lelkesedésük, türelmük, segítőkészségük és kitartásuk mindenképp dicséretet érdemel.

Folyamatos volt a gépek fel­ és leszállása részben a bemutatók, részben a szinte szünet nélküli utasrepültetések miatt. Aminek szárnya volt, aznap biztosan levegőbe emelkedett. Néhány gép – érthető és méltányolandó okokból – csak statikus bemutatón szerepelt, de az értékes ritkaságokat így is rengetegen vették körbe. Végre természetes környezetében és közegében mutatkozhatott a Bleriot XI, ami körül egész nap tucatnyian álltak­, fotóztak, kérdezősködtek.

Egyedülálló attrakció volt a három Goldtimer gép, a Po-­2, a Kánya és a Gerle alakzatban történő repülése, végén a Gerle műrepülésével. Igen, természetesen itt volt a Li­-2 is, szinte csak az utascserék ideje alatt volt a földön. Több, Magyarországon ritkán látható vendég is érkezett, s persze tartott látványos bemutatót: egy Boeing Stearman és egy Ryan PT­22 Recruit.

A katonai gépek is kivették részüket a látványos események sorából: az L-­29 Delfin érkezését mindenki észrevette, a Szolnokról átrepült Mi-­8­-asból kétszer is ugrottak ejtőernyősök, egy Gripen több (iskola)kört is repült.

A végén pedig jöttek az elmaradhatatlan „füstös” repülések: Lujó (Imreh Lajos) és a Mi­-2; a Kamov Ka­-26 (Dányádi Miklóssal) illetve még egy világ-­ és egy Európa­-bajnok: Józsa Dávid és Veres Zoltán mutatta meg, miért jutottak a csúcsra.

Valószínűleg mindenki a „Mikor lesz a következő?” kérdéssel búcsúzott Börgöndtől.

Csintalan Tamás

Fotók: Csintalan Gergely és Csintalan Tamás

További képek