A szegedi repülőtér Csipkerózsika-álma

2015-ben ünnepli létrehozásának 100. évfordulóját a hosszú évek óta szinte tetszhalott állapotban lévő szegedi repülőtér. Az elmúlt évszázad során a két világháború alatt katonai repülőtérként funkcionált, békeidőben pedig a polgári és a sportrepülés otthona volt. Az 1950-es évektől 1965-ig ide érkeztek a Malév belföldi légi járatait kiszolgáló Li-2-es repülőgépek. A rendszerváltást követően egy bő évtizedig állami tulajdonban maradt a repülőtér, az üzemeltetést pedig a megszűnő MHSZ-től a Szegedi Repülő Egyesület vette át. Ebben az időszakban a jelenleginél lényegesen nagyobb mértékben volt jelen a sportrepülés. A kilencvenes évek második felében például az is előfordult, hogy légi parádét rendeztek a Tisza fölött augusztus 20-án egy An-2 és egy Zlin-142 gép részvételével. 2001-ben az állam átadta a repülőteret a szegedi önkormányzatnak. Az üzemeltetői jog birtoklásáért zajló huzavona az új tulajdonos és a repülőtéren 1930 óta tevékenykedő sportrepülők közt, nem tett jót a helyi repülés világának. A viszályok miatt sokan hátat fordítottak a szegedi repülőtérnek, többek közt ennek is köszönhető a közeli Szatymazon kialakuló sportrepülés, illetve az algyői törekvés egy új repülőtér létesítésére az 1968-ban bezárt régi helyett.

Repülők Szegeden
Csendélet Szegeden sok repülőgéppel

2006-ban végül az önkormányzat saját cége, a Szegedi Közlekedési Társaság kapta meg az üzembentartás jogát. Ugyanebben az évben megvalósult a repülőtér fejlesztésére kidolgozott terv első üteme, melynek keretében szilárd, aszfaltburkolatú kifutópálya épült a hozzá tartozó fénytechnikával, illetve felújították az üzemanyagkutat, beszereztek egy saját tűzoltóautót és néhány egyéb technikai berendezést. Sajnos az első ütemet követően megakadt a fejlesztés, az azóta eltelt nyolc évben komolyabb előremutató változások nem történtek a repülőtér életében.

HA-VEL
A pilótaképzést szolgálja ez a Cessna-172…

Napjainkban az üzleti célú repülés keretében sokszor vendégeskednek máshonnan érkező repülőgépek a hangárok előtti füves területen. A nevét Délvidéki Aero Clubra visszaváltoztató Szegedi Repülő Egyesület égisze alatt jelenleg is van ejtőernyőzés és vitorlázó-repülés, illetve pilótaképzés és mezőgazdasági repülés is zajlik a FlyTeam és a Rózsavölgyi Air, valamint az utóbbi céggel szoros kapcsolatban lévő Agro Aero 2000 Kft. berkeiben. A repülőtér több alkalommal is otthont adott hazai és nemzetközi vitorlázórepülő-versenyeknek az elmúlt években, benépesítve pilótákkal és repülőgépekkel a területet. Mindezek ellenére nem kérdés, hogy a jelenleginél sokkal jobban ki lehetne és ki is kellene használni a repülőtér adottságait ahhoz, hogy az a magyar repülés egyik meghatározó bázisává váljon. A reptér kiválóan alkalmas lenne arra, hogy a mainál jelentősebb hasznot hozzon mind a városnak, mind a helyben működő, repüléssel foglalkozó szervezeteknek.

HA-VEX
…csakúgy, mint az itt látható társa

A jelenlegi takaréklángon működés nem használ a helyi gépparknak sem. Több emblematikus repülőgéptől is meg kellett válniuk a szegedieknek az elmúlt néhány évben, melyek után számos esetben a mai napig fájdalmas űr tátong. Biztosan sokan emlékeznek még az ejtőernyősök jellegzetes “szalámis” festést viselő An-2-es repülőgépére. Ez a város légterében gyakran látható madár 2005-ben a Szegedi Szabadtéri Játékokon is szerepet kapott, ahol az Alföldi Róbert által rendezett Csárdáskirálynő előadás keretében repült be a Dóm tér fölé. 2010-ben az ejtőernyősök fájdalmas búcsút vettek tőle, a gép szétszerelve egy svájci étterem udvarán kötött ki, az ejtőernyős ugrásokat pedig azóta egy jobb sorsra érdemes Cessna-182 gépből hajtják végre.

HA-ANS
Az ejtőernyősők egykori népszerű An-2 ugratógépe…

HA-RAP
… és az utód, a Cessna-182, amely mintha a motorja hangjával is elődjét siratná, amikor felküzdi magát az ugráshoz szükséges magasságba

2009-ben elérkezett a hosszú évek óta Szegeden állomásozó PZL-101 Gawron esedékes nagyjavításának ideje. A szükséges anyagi háttér hiányában a gépet leállították, majd hangárba tették. Gazdái nagy terveket szőttek a gép köré. Az volt a szándékuk, hogy motorcserét végeznek rajta, amitől gazdaságosabbá válik az üzemeltetése, illetve a réginél erősebb motor segítségével alkalmassá teszik az ejtőernyősök ugratására a Cessna helyett. A pénz azonban sehogy nem akart összegyűlni, helyette az oroszoktól érkezett egy vételi ajánlat 2012-ben, amire az adott körülmények közt nem lehetett nemet mondani. A Gawron elköszönt Szegedtől és az országtól is, az ejtőernyősök pedig jobb híján azóta is a Cessna-182-est használják az ugrásokhoz, nem kis igénybevételnek kitéve a gép motorját.

HA-SBD
Itt még fényes szegedi jövőről álmodott a Gawron a ponyva alatt

2014 őszén egy újabb különlegesség, az ország egyetlen Cessna-188 típusú mezőgazdasági repülőgépe mondott búcsút a repülőtérnek és hazánknak, hogy a távoli Ecuadorban folytassa pályafutását. Nem volt igazán kihasználva, nem túl sűrűn lehetett a levegőben látni. Mégis kár érte, mert egy színfolt volt a magyar repülés történetében társával együtt, amely már sok-sok évvel ezelőtt, 2002-ben távozott Ausztráliába.

HA-MJE
A legtöbb időt így töltötte Szegeden a Cessna-188 Agtruck

A folyamatos nehézségek dacára még mindig több nagy múltú repülőgép-típus számára nyújt otthont a szegedi repülőtér. Itt vontatja a vitorlázógépeket kiváló állapotban az ország egyik Zlin-326 Trénere, van egy mezőgazdasági An-2-es, amely ugyan sokat pihen, de szükség esetén HA-MAR a levegőbe tud emelkedni és van Ka-26-os helikopter is. Rendszeresen látogatják a repteret a Légirendészet helikopterei határellenőrzés céljából és a modernebb civil gépek sokasága váltja egymást a kifutópályán, legyen szó motoros vitorlázókról, ultrakönnyű gépekről, Cessnákról, vagy Piperekről.

HA-TRT
Felszállás előtt még szundít egy kicsit a Tréner a ponyva alatt

A remekül kihasználható adottságok ellenére mégsem találja meg az ideális kapcsolatot a repülőtér a várossal, a környezetével. Repülőnap sok-sok éve nem volt Szegeden. Szerencsére a közelben, Szatymazon rendezik meg minden évben szeptember elején az ország egyik legjobb repülőnapját, így a környéken élők nincsenek teljesen elvágva a repülős élményektől. Ilyenkor mindig felmerül a kérdés, hogy mikor lesz Szegeden is végre repülőnap. A helyi lakosság többször kifejezte igényét a Szegedi Repülőnap iránt, legutóbb 2012 nyarán, amikor a romániai útjuk közben tankoláshoz leszálló B-25 “Mitchell” bombázót és az F4U Corsairt 3000 ember fogadta különösebb szervezés nélkül. Évről évre napirendre kerül, hogy nagyon kellene Szegeden repülőnapot tartani, de mostanáig mindig elakadt valahol a szervezés. Talán a százéves évforduló meghozza a fordulatot a sokak által régóta várt repülőnap és a repülőtér fejlesztése ügyében is. Véget érhetne a Csipkerózsika-álom.

HA-MAR
Most éppen alszik, de ha meghallja a Flying Bulls Team F4U Corsair gépének hangját,
rögtön a levegőben terem

Fotók: Sármási Zoltán

Egy hozzászólás “A szegedi repülőtér Csipkerózsika-álma” bejegyzéshez

  1. Egész addig érzékelhető lesz ez a lassú haldoklás, amíg Szeged város vezetőinek valamiért érdekében áll a szegedi sportrepülést és a repteret megszüntetni…
    Anno néhány napon múlt, hogy az önkormányzat szerezte meg a reptér üzemeltetését – megelőzve az évtizedeken keresztül gondos gazdaként ott dolgozó repülőklubot. Aztán persze nem tetszett, hogy ki kellett fizetni a klubnak a hozzáadott értéket…
    Azóta az SZKT mindent megtesz, hogy ellehetetlenítse a klubot. Azt a klubot, aki korábban mindent megtett azért, hogy a reptér az ország egyik legjobb kisreptere lehessen.
    Érdekes módon az SZKT a reptér fenntartását csak évi több tízmilliós veszteséggel tudja végezni, holott ez a klubnak évtizedeken keresztül zökkenőmentesen sikerült. Kicsit sem gyanús senkinek, hogy emögött a veszteség mögött esetleg a város vezetőinek a szándékos tevékenysége van?! Hogy aztán erre hivatkozva bezárhassák, ipari parkká, esetleg lakóparkká építsék le a repteret?!
    A felelősség egyértelműen azoké a városvezető “honyatyáké”, akik elvileg Szeged város polgárainak érdekeit képviselik. Mégse kell tartaniuk semmitől, hiszen erről a gátlástalan tevékenységről senki sem tud Szegeden a maroknyi megmaradt sportrepülőn kívül…
    Kedves újságírók, ez a téma is megérne egy kis utánajárást, vizsgálódást, kérdezősködést, vagy nem? 😉

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

7 + hét =

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..