Budaörsi Airshow – egy régi hagyomány újjászületése

Hosszú, másfél évtizedes szünet után végre ismét nagyszabású, a régi Budaörsi Repülőnap hagyományaihoz méltó repülős rendezvénynek adott otthont a budaörsi repülőtér szeptember első hétvégéjén, ahol szép számban vettek részt több típus képviselői az utóbbi években eltűnőfélben lévő gépek közül is.

A szombati napon minden a légi bemutatókról szólt, pont úgy, ahogy azt a régi repülőnapokon megszokhattuk, melyek a kétezres évek eleje óta mostanáig szüneteltek (kisebb rendezvények azért előfordultak közben, mint az utóbbi években hagyománnyá vált tavaszi Goldtimer Nap, vagy a 2012-es Budaörsi Reptéri Napok és a 2013-as Legendák a Levegőben Repülőnap). Ennyi repülőeszközt azonban egyszerre régóta nem lehetett látni hazai repülős rendezvényeken, melyből külön kiemelésre érdemes a több, mint 15 gépből álló, régi és új típusokat egyaránt bemutató forgószárnyas állomány.

A program délelőtt a Fly Coop Kft. Cessna-kötelékével kezdődött, majd a Goldtimer Alapítvány veterán gépeit láthattuk bemutató közben. Előbb a Po-2, a Kánya és a Gerle repült kötelékben, majd külön-külön is bemutatót, majd a Li-2-est csodálhattuk meg ugyancsak bemutató-repülés közben. Ez volt az az eleme a programnak, amit a magam részéről nagyon régóta vártam, mivel még most is emlékszem az 1997-es és a 2000-es repülőnapok remek Po-2 bemutatóira, illetve a 2002-es rendezvényre, ahol először mutatták be a nagyközönség előtt az akkor még fémszínű, végső fényezés nélküli Li-2-est. Azóta vidéken többször láttam ezeket a veterán gépeket bemutató közben, de otthon, Budaörsön nem, ezért nagy öröm számomra, hogy most végre erre is sor került.

A műsor következő eleme egy négygépes An-2 kötelék repülése volt, amelyet két mezőgazdasági és két ejtőernyős ugratógép alkotott. Ilyen bemutatót a dél-alföldi régióban, elsősorban Szatymazon, illetve újabban Szegeden is többször lehetett már látni, itt a főváros térségében azonban újdonságnak számított. A látvány és a hanghatás minden szempontból önmagáért beszélt.

A folytatásban Tóth Ferenc “Pamacs” motoros sárkánnyal vontatott égi kígyója ugyan nem érkezett meg, viszont nagyszerű bemutatót láthattunk egy autogiróval, így a legkisebb forgószárnyasok is képviselve voltak a rendezvényen. Ezt követően Vári Gyula a többi hazai repülőnapról már jól ismert Jak-52 kiképzőgépével tartotta meg a tőle megszokott magas színvonalú bemutatóját.

A Jak-52-est a típus egyik rokona, a Jak-18T bemutatója követte, majd Rohács Tamás műrepült egy Zlin-226 Trénerrel. Utóbbi gép különlegessége, hogy nem most repült először Budaörsön, hanem többek közt már 1962-ben is megfordult ott az akkori Motoros Műrepülő Világbajnokságon. Szerencsére ma is jó kezekben van, így a szépen felújított gép remélhetőleg nagyon sokszor fog még repülni akár Budaörsön, akár más repülőterek rendezvényein.

A műrepülések sora Józsa Dávid vitorlázó műrepülő bemutatójával folytatódott, melyet egy Swift típusú géppel hajtott végre. Mindenképpen meg kell említeni a vontatógépet is, egy különleges, kétüléses Z-37 Cmelákot, amely Kunmadarasról érkezett Budaörsre és a típus egyik utolsó üzemképes képviselője hazánkban. A délelőtti blokk végül, de nem utolsósorban Besenyei Péter világbajnok műrepülő látványos programjával ért véget, melyet a magyar gyártású Corvus típusú gépével adott elő.


A délutáni programok a mezőgazdasági gépek bemutatóival kezdődtek. Először egy Ka-26-os helikoptert láthattunk a levegőben, amely pirosra színezett vizet permetezett bemutatója közben. Ezzel szerencsére eldőlt, hogy a tavalyi évvel ellentétben idén már biztosan nem maradtunk Kamov-bemutató nélkül (a következőre sem kell sokat várni, Börgöndön lesz jövő vasárnap). A Kamov után egy másik Cmelák, ezúttal a turbó változat emelkedett a levegőbe és permetezett előbb illatosított vizet, majd ürítette ki egy látványos vízdobással a tartályát. Ez a gép is Kunmadarasról érkezett vendégségbe. Akinek esetleg ismerős volt ez a remek program, az hozzám hasonlóan tavaly láthatta Szegeden ezt a bemutatót. A Cmelák után az egyik mezőgazdasági An-2 repülése következett, hát bizony nem akármilyen teljesítmény ezzel a hatalmas géppel kis magasságon repülni, majd gyors fordulókat végrehajtani.

A délután folyamán kis mértékben módosult az eredetileg kiírt program, amit nem mindig volt egyszerű követni, mivel a hangosítás nem terjedt ki a látogatók számára kijelölt terület nagy részére, illetve délután már nem volt folyamatos közvetítés, de a légtér nem maradt üresen, szinte egy pillanatra sem, leszámítva egy rövid zápor idejét. Kétszer is láthattunk ejtőernyős ugrást előbb két, majd egy An-2-es gépből (ezek a gépek vitték az ejtőernyősöket az augusztus 20-i parádén is a Duna fölé), illetve megismételték a délelőtti An-2 kötelék bemutatót is. Megérkezett, bemutatót tartott, majd le is szállt a közelmúltban magyar lajstromot kapott Delfin ülésében Szakács Gáborral, amely gépet ugyancsak az augusztus 20-i parádén láthatott nemrég a fővárosi közönség.

Levegőbe emelkedtek a helikopterek is: először egy EC-120 Colibri tartott bemutatót, utána egy Bell 206B Jet Ranger, majd egy Alouette SA-318C következett. Ráadásul a helikopteres program közepén egy áthúzás erejéig megjelent a légtérben a Légimentők EC-135-ös helikoptere is. Közben felszálltak a szlovák Retro Sky Team gépei is, egy Jak-52 és három Zlin Tréner II. világháborús festéssel repült kötelékben, majd külön. A helikopteres blokk végén a Mi-2 helikopter látványos bemutatója következett Imreh Lajossal, amelyből természetesen nem hiányozhatott sem a füstölő, sem a pirotechnika.

Pirotechnikából később sem volt hiány, mivel a Retro Sky Team légi harcot imitáló programját ezzel is bőven kiegészítették. A már említett gépekhez csatlakozott a csapat An-2-ese is, így ha valamiből nagyon sok volt a forgószárnyasokon kívül a rendezvényen, akkor azok egyértelműen az Ancsák voltak. Összesen heten voltak, öt repült, két gép pedig üzemen kívül állomásozott a a reptéren. A bejárat közelében elkordonozott An-2 az elmúlt években szinte minden repülőnapon megfordult a környéken, főleg a Legendák a Levegőben sorozat állomásain lehetett látni, de az idén eddig egyelőre a földön maradt. A másik Ancsa már tíz éve várja sorsa jobbra fordulását a reptér túlsó végén, akkor sérült meg egy szélviharban. Most a látogatóktól elzárt területre vontatták, így csak távolról lehetett megszemlélni.

A délutáni programból a Po-2 kötelékrepülés elmaradt, mivel a szlovák Po-2 nem érkezett meg Budaörsre. Repült viszont az L-2 Róma, a magyar fejlesztésű Hungarocopter, illetve Rohács Tamástól láthattunk egy újabb műrepülést is, ezúttal egy Extra 300 géppel. A helikopterekből sem fogytunk ki, mivel sor került egy páros bemutatóra is egy AS355 Twinstar és egy AS 355 Ecureuil részvételével.

Később egymás után két alkalommal is áthúzott kötelékben egy Beechjet 400 és egy Hawker 400 gép, majd elkezdtek apránként búcsúzni  a rendezvényen résztvevő gépek, köztük a Honvédség Mi-8-as helikoptere, amely egész nap a földön pihent és végül különösebb bemutató nélkül távozott. Veres Zoltán világbajnok műrepülése ezen a napon a zivataros időjárás miatt elmaradt, így a záró attrakció a helikopterek fantasztikus kötelékrepülése lett, amelyben egyszerre emelkedtek a levegőbe a jelen lévő forgószárnyasok, olyan típusokkal is kiegészülve, mint a korábbi bemutatókban nem szereplő Robinson R-22 és R-44 helikopterek (utóbbi típusból két gép is jelen volt, egyikük az utasrepültetésben vállalt szerepet, csak úgy, mint egy Hiller H-23 Raven típusú gép.

A dinamikus programon kívül egész nap meg lehetett nézni közelről a Rendőrség egyik új MD-902-es helikopterét, továbbá megtisztelte jelenlétével a rendezvényt egy PZL-101 Gawron is, amely gép a műsorban ugyan nem vett részt, de távozásakor egy áthúzással búcsúzott a reptértől. Végül, de nem utolsósorban a számtalan katonai teherautó, köztük a reptér régi üzemanyagszállítói,  páncélos járművek, az Aeropark repülőtéri kiszolgáló járművei, egy veterán tűzoltó autó illetve régi katonai Mi-2, Mi-8 és Mi-24-es helikopterek mellett ott pihent a sor végén az újabban többször emlegetett PZL-104 Wilga is, amely a típus utolsó üzemképes hazai példánya lehetne, ha a hányattatásai véget érnének. Remélhetőleg mihamarabb erre is sor kerül.

Mindent egybevetve egy nagyszerű rendezvénynek lehettünk a részesei, amely méltó volt a régi hagyományokhoz, ugyanakkor korábban még soha nem látott újdonságokkal is szolgált. Remélhetőleg ezzel valóban új korszak kezdődik a repülőtér életében és nem kell megint hosszú éveket várni a következő alkalomra. Köszönet illeti a szervezőket, a résztvevőket és mindenkit, aki bármilyen formában közreműködött a program megvalósításában. Jövőre várjuk a folytatást!

Fotók: Sármási Zoltán

További fényképek a rendezvényről

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

hét − 5 =

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..