Maradnak-e vízibuszok a Balatonon?

A 301-es sorozatú vízibuszcsalád tagjai a váci hajógyárban készültek alumíniumból 1956-tól 1960-ig. A gyártásuk óta eltelt hatvan év alatt összesen kilenc hajó teljesített szolgálatot a típusból a Balatonon és okozott több egymás után felnövő generáció számára felejthetetlen nyári hajós élményeket. Az idő múlásával számuk egyre inkább megfogyatkozott, napjainkra mindössze két példány maradt a Balatonon. Felmerül a kérdés, hogy vajon megmarad-e közülük valamelyik hajó a flottában nosztalgia célra, vagy hat évtized után hírmondó nélkül tűnik el a néhai magyar hajógyártásnak ez a legendás típusa a tóról, amelynek képét olyan hosszú időn keresztül meghatározta.

Az egyik utolsó 301-es vízibusz, az Almádi érkezik Badacsonyba

„Maradnak-e vízibuszok a Balatonon?” bővebben

8 éves a Lesz-e jövőjük? – kiöregedett kedvenc járműveink weboldal

8 évvel ezelőtt, 2009. január 8-án indítottam útnak a Lesz-e jövőjük? – kiöregedett kedvenc járműveink weboldalt. Az volt a célom az induláskor, hogy felhívjam a figyelmet a közelmúltnak azokra a járműtípusaira, amelyek száma sok esetben hosszú évtizedek aktív szolgálata után hirtelen néhány év alatt ijesztően megfogyatkozott úgy, hogy semmit sem lehetett tudni a típus jövőjéről, arról, hogy marad-e belőlük tudatosan megőrzött üzemképes, vagy legalább múzeumi példány az utókor számára.

Gyermekkorom meghatározó járműves élményei elsősorban a kilencvenes évekhez és a kétezres évek első feléhez kötődnek. Szerencsésnek mondhatom magam, mert jelen állás szerint ahhoz az utolsó generációhoz tartozom, aki még láthatta az utolsó napjait annak a kornak, amelyet leginkább az oldalamon szereplő járműtípusok határoztak meg.

„8 éves a Lesz-e jövőjük? – kiöregedett kedvenc járműveink weboldal” bővebben

Csillag a ködben

Hat éve álmodik szebb napokról az újpesti öböl mélyén egy kis hajó, a jelek szerint egyelőre hiába. Már amennyiben vannak jelek, mert inkább nincsenek. Pontosabban nem lehet róla tudni semmit.

 Ez a kis hajó 1911-ben, 105 évvel ezelőtt született Újpesten, valahol arrafelé, ahol most elfeledve állomásozik. Mohácson kezdte meg a szolgálatot átkelési csavargőzösként II. Lajos néven és ott dolgozott Mohács nagyközség tulajdonában egészen a II. világháború utánig, 1946-ig. Ekkor gazdát cserélt és Siófokra került, ahol gőzösből átépítették kormányzati motoroshajóvá. Új nevet is kapott, a kor politikai irányultságának megfelelően Vörös Csillagként folytatta pályafutását egy röpke pillanat erejéig a Minisztertanács, majd a Balatoni Hajózási Vállalat flottájában.

„Csillag a ködben” bővebben

Újra elmarad az augusztus 20-i budapesti vízi és légi parádé

2016-ban, hasonlóan az elmúlt három évhez, ismét elmarad a hagyományos vízi és légi parádé a fővárosban augusztus 20-án. Ahogy azt már 2013 óta megszokhattuk, ezúttal sem tartja feladatának egyetlen érintett szerv sem, hogy erről értesítse a parádét országszerte váró közönséget, ezért helyettük igyekszem a rendelkezésemre álló információ-morzsák alapján felvázolni, hogy miért marad el ismét a hajósok és a pilóták fél évszázados múltú közös ünnepe.

Az elmúlt hónapokban több alkalommal írtam azokról az okokról, amelyek mások mellett ebben az évben is ahhoz vezetnek, hogy a hajózás, a repülés barátai, kisgyermekes családok sokasága marad hoppon az ünnep alkalmából, nem beszélve a vízi parádé állandó meghívott résztvevőiről, az állami gondozásban élő gyerekekről, fiatalokról. Ezek közül most újra felvázolom a legfontosabbakat, remélve, hogy írásomat olyan emberek is olvassák majd, akiknek lehetőségük van ezeken változtatni.

„Újra elmarad az augusztus 20-i budapesti vízi és légi parádé” bővebben

Red Bull Air Race vs. augusztus 20-i vízi és légi parádé

Nem éppen a tervek szerint alakult a mögöttünk álló hétvége, mivel az időjárás nem kímélte a Red Bull Air Race résztvevőit, szervezőit és közönségét. Az eső és a kedvezőtlen légköri viszonyok miatt elmaradt a teljes szombati program és vasárnap is csak arra nyílt lehetőség, hogy a pilóták egy-egy kört repüljenek a Parlament előtt kijelölt pályán, ami alapján legalább eredményt lehetett hirdetni.

Azonban nem csak az időjárás kavart vihart a rendezvény körül, hanem a tavalyi évhez hasonlóan maguk a résztvevők is, akik a versenyre való felkészülésükkel együtt járó motorzúgással borzolták a bázisként használt budaörsi repülőtér környékén lakók idegeit, majd pénteken már a fővárosi lakosokét is, jó néhány ellenséget szerezve a repülés ügyének. Több cikk is megjelent a témával kapcsolatban, nem éppen pozitív színezetet adva a versenynek, és paradox módon éppen az időjárásnak köszönhető, hogy a felháborodás nem lett még nagyobb, mivel a hétvégén elmaradt a verseny nagy részével együtt a folyamatos zajterhelés is.

„Red Bull Air Race vs. augusztus 20-i vízi és légi parádé” bővebben

135-777 – egy éve indult útnak a petíció az augusztus 20-i vízi és légi parádéért

135 – ennyi ember írta alá egy év alatt azt az online petíciót, amit 2015. június 12-én indítottam útnak azért, hogy több év kihagyás után legyen újra valódi vízi és légi parádé Budapesten augusztus 20-án. 777 – ennyi ember kedveli jelenleg a kapcsolódó Facebook oldalt, amelyre az indulás után fizetett hirdetéssel is próbáltam toborozni kedvelőket.

Elgondolkodtató ez a két szám annak fényében, hogy hány ezren álltunk éveken keresztül a Duna két partján és hány tízezren követték figyelemmel a parádét országszerte a televízió képernyőjén keresztül. Elgondolkodtató, hogy a két szám együtt sem éri el még az ezret sem.

Nekem személy szerint több, mint 750 ismerősöm van a Facebookon. Ennek legalább az egyharmada kötődik valamilyen módon a repüléshez, vagy a hajózáshoz, nálam jóval szorosabb szálakkal. Ez azt jelenti, hogy ha ők valamennyien aláírnák és megosztanák a petíciót a saját ismerőseik körében (akik közt vélhetően ugyancsak sokan kötődnek a repüléshez és a hajózáshoz), akkor a fent láthatóaknál lényegesen nagyobb szám jönne ki mind az aláírások, mind az oldalkedvelők esetében.

10511077_766675153396266_5935296223774591365_nFotó: Tóth Ferenc „Pamacs”

„135-777 – egy éve indult útnak a petíció az augusztus 20-i vízi és légi parádéért” bővebben

Hajós Ünnep – 2016. április 17.

A Magyar Hajózási Országos Szövetség 2016. április 17-én több, mint 2000 ember számára biztosított ingyenes sétahajózási lehetőséget Budapesten. Az utasok között rászoruló, hátránnyal élő csoportok is helyet kaptak. Először 2013. augusztus 20-án került sor hasonló rendezvényre, melynek célja akkor és ezúttal is az volt, hogy felhívják a figyelmet a hazai folyami hajózás szükségességére és fontosságára.

no images were found

Jégtörők jég nélkül, vontatók vontatmány nélkül

Mióta a klímaváltozásnak köszönhetően melegebbé váltak hazánkban a telek és jégtáblákat is ritkán látni a Dunán, nemhogy jégtorlaszokat, viszonylag kevés szó esik a jégtörő hajókról. Néhányan ma is készenlétben vannak, néhány hajó sorsa azonban bizonytalanná vált az utóbbi évek során, mivel 2012-ben kellett utoljára jeget törniük. Nincs jég, kevesebb a vontatási feladat, így kérdéses milyen jövő vár ezekre a szebb napokat látott, a jelenleginél minden szempontból jobb sorsra érdemes hajókra.

„Jégtörők jég nélkül, vontatók vontatmány nélkül” bővebben

Kedvező fejlemények kiöregedett kedvenc járműveink életében

Két kiemelkedő jelentőségű hír került napvilágra az elmúlt hónapban, két hányatott sorsú jármű indult el a megújulás, a méltó körülmények közt történő megőrzés felé az utókor számára.

Az M63-003-as pályaszámú mozdony a típus utolsó képviselőjeként maradt ránk, miután az eredetileg tízdarabos magyar dízelmozdonyflotta többi tagját selejtezték. 2000-ben az akkor megnyíló Magyar Vasúttörténeti Parkban helyezték el, majd a felújítása érdekében a szombathelyi járműjavítóba került, ahonnan azonban érdemi munkálatok elvégzése nélkül került vissza a parkba 2009-ben. A szabadtéri kiállításon elhelyezett jármű évről évre egyre rosszabb állapotba került, a rozsda egyre nagyobb és nagyobb lyukakat vágott a testébe. Különböző fórumokon folyamatosan téma volt, hogy valamit tenni kell a mozdonnyal, mielőtt a rozsda végleg megeszi, de úgy tűnt, még arra sincs esély a teljes felújításig, hogy legalább fedett helyre kerüljön.

M63 003 1Az M63-003 2013-ban a Vasúttörténeti Park kiállításán

2015. október 22-én megtört a jég, a mozdony megmentésén fáradozó csapatnak sikerült elérnie, hogy az M63-003 a körfűtőház egyik fedett állásában új otthonra találjon. A leharcolt állapotú gépet az A26-040 számú kis mozdony a fűtőház 30-as állásába vontatta, ahol a továbbiakban nem lesz kitéve az időjárás viszontagságainak. Ez az első és legfontosabb lépés volt azon az úton, hogy a mozdony egyszer újjászületve önerőből is közlekedhessen, bízunk benne, hogy egyszer ennek is eljön az ideje.

A mozdony átköltöztetéséről videó készült, amit itt lehet megtekinteni.

„Kedvező fejlemények kiöregedett kedvenc járműveink életében” bővebben

Csak elmaradt idén is az augusztus 20-i budapesti vízi és légi parádé

Ahogy azt az elmúlt két évben már megszokhattuk, az augusztus 20-i ünnepségekért felelős állami szervek ezúttal is mély hallgatásba burkolóznak a hagyományos fővárosi vízi és légi parádéval kapcsolatban. Olyannyira, hogy amikor 19-én délelőtt felhívtam telefonon az állami ünnepeket szervező Nemzeti Rendezvényszervező Hivatalt, semmilyen információval nem tudtak szolgálni az ügyben, azon kívül, hogy nyilván nem lesz, mivel nem tudnak róla semmit.

Ezzel együtt hajós és repülős körökből is megerősítették, hogy nem tudnak semmilyen szerveződésről, ezért erős bizonyossággal kijelenthetem, hogy a tavalyi évhez hasonlóan a magyar hajósok és repülősök ünnepe 2015-ben is elmarad. A korábbi vízi parádékat szervező Magyar Hajózási Országos Szövetség ezúttal a parádé helyett a tűzijáték megtekintését tudja térítésmentesen biztosítani hátrányos helyzetű gyermekek és mozgáskorlátozottak számára.

„Csak elmaradt idén is az augusztus 20-i budapesti vízi és légi parádé” bővebben